Riport
Washingtoni találkozások
Közös kiállás Izrael mellett a világ fővárosában
November 12. és 14. között került sor az Izrael Szövetségesei Alapítvány (Israel Allies Foundation – IAF) nemzetközi konferenciájára Washingtonban. Az alapítvány célja Izrael nemzetközi politikai támogatásának az előmozdítása a zsidó-keresztény értékrend alapján. Az alapítványt Benny Elon rabbi, Izrael egykori turisztikai minisztere alapította. Az IAF vezetősége a nagy sikerű budapesti és jeruzsálemi rendezvényeket követően döntött a washingtoni konferencia megrendezéséről.
Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal…”
1János levél 3:18
Izrael államának és a cionizmus ügyének nemzetközi politikai támogatását Benny Elon rabbi a zsidó-keresztény értékrend alapján kívánta erősíteni, ezért hozta létre az Izrael Szövetségesei alapítványt (IAF). Egy évtizede dolgozik azon, hogy Izrael zsidó és keresztény támogatóit összehozza a világ minden részén. Az alapítvány ügyvezetője Willem Griffioen, a brüsszeli irodát Pátkai András, a berlini irodát pedig Josias Terschüren vezeti.
Washingtonban a szervezők három célcsoportot kívántak megszólítani. Politikusokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy nemzetük Izraelt támogató politikát folytasson. Keresztény szellemi vezetőket, hogy hívják fel a hívők figyelmét Izrael jelentőségére, és mozgósítsák őket a politikai aktivitásra, valamint a zsidó állam támogatására. Ezenfelül adománygyűjtés és új támogatók megnyerése is célja volt a konferenciának.
A rendezők a három célközönséget kiválóan kezelték, a különböző hangsúlyú programokat több síkon futtatták, ugyanakkor időről időre, bizonyos programokon találkozhattak is egymással a politikusok, a szellemi vezetők és a pénzügyi támogatók. Ilyen módon teret adtak a szakmai előadásokra és vitákra, de a kapcsolatépítésre, a networkingre is bőven kínálkozott lehetőség.
A konferenciára a világ számos országából érkeztek politikusok – Hollandiából, Szlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Görögországból, Spanyolországból, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Guatemalából, Costa Ricából, Brazíliából, Panamából, Kanadából, Izraelből és az Egyesült Államokból. Magyarországot a kormány részéről Gulyás Gergely, az ellenzéki politikusok közül Hiller István és Ujhelyi István képviselte.
A közös reggelit és bemutatkozásokat követően a résztvevőket busz szállította át a Capitolium épületébe. Itt az Izrael Kongresszusi Támogatóinak Választmánya társelnökei, Trent Franks és Doug Lamborn republikánus képviselők köszöntötték a résztvevőket. Kifejezték egyet nem értésüket az Obama-kormány közel-keleti politikájával kapcsolatosan, és felhívták a figyelmet az Izrael melletti lobbitevékenység fontosságára. „Mindig fog nyomás érkezni azok részéről, akik delegitimálni, kiközösíteni akarják Izraelt, de mi harcolni fogunk ez ellen. Önök is rendkívül fontos munkát végeznek a saját országaikban. És fontos, hogy a terrorista szervezeteket merjük a nevükön nevezni!” – szólította fel az egybegyűlteket Lamborn képviselő úr.
Az amerikai politikusok nyomatékosan figyelmeztettek az iráni nukleáris törekvések veszélyére. Az iráni kérdés aktualitását mutatta, hogy John Kerry amerikai külügyminiszternek az IAF-programmal egyidejűleg kellett részt vennie egy kongresszusi meghallgatáson az Iránnal kapcsolatos genfi tárgyalások alakulásáról.
A kongresszusi képviselők ezután a résztvevők kérdéseire is válaszoltak. Egy gyors ebédet követően Steve Rosen tartott előadást az Izraellel szemben nemzetközi szinten zajló bojkott, a delegitimációs törekvések és a szankciók elleni küzdelemről. Rosen huszonhárom éven keresztül volt külügyi igazgatója az AIPAC-nek, amely a világ legbefolyásosabb Izrael-párti lobbiszervezete. Majd Ajelet Saked izraeli képviselő asszony beszéde következett, aki izraeli szemszögből taglalta a zsidó állam helyzetét a Közel-Keleten és a világban. „Mi nem ruházhatjuk rá senki másra a felelősséget a saját biztonságunkkal kapcsolatban. Ezt a leckét még Európában tanultuk meg a 20. század során, és soha sem fogjuk elfelejteni. De bizonyos európai államok most is sokmillió euróval támogatnak olyan, magukat emberi jogi aktivistaként beállító személyeket és szervezeteket, amelyek egyetlen célja Izrael delegitimálása” – figyelmeztetett az izraeli politikusnő.
A képviselőket ezután ismét busszal szállították tovább a Nemzeti Archívum épületébe, ahol lehetőségük nyílt megtekinteni az iraki zsidóság hagyatékáról szóló rendkívüli kiállítást. Óriási felháborodást váltott ki zsidó körökben, hogy a Szaddám Huszein által korábban eltulajdonított több száz éves dokumentumokat az Obama-kormányzat Bagdadnak és nem a zsidóságnak tervezi visszaszolgáltatni. A csoportot az iraki zsidó származású Edwin Shuker, az Európai Zsidó Kongresszus (European Jewish Congress — EJC) alelnöke vezette körbe a tárlaton, majd szenvedélyesen felkérte a jelenlevőket arra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hagyaték az eredeti tulajdonosaihoz, a zsidósághoz kerüljön vissza.
Ezután állófogadásra került sor a Capitolium szomszédságában található Rayburn Irodaépület dísztermében, az Izrael Kongresszusi Támogatóinak Választmánya képviselőinek a társaságában. Eliot Engel demokrata párti kongresszusi képviselő elmondta, hogy a kongresszusi választmány élén két republikánus és két demokrata képviselő áll, és számos tagjuk van mindkét politikai pártból. „Azért vagyunk itt, mert mindannyian nagyon fontosnak tartjuk az amerikai—izraeli kapcsolatokat, és tudjuk, hogy Izrael a legerősebb barátunk a Közel- Keleten” — fogalmazott Engel. Brad Sherman képviselő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael „az egyetlen igaz barátunk és az egyetlen valódi demokrácia a Közel-Keleten”. Leonard Lance képviselő pedig az iráni atomprogramot „létkérdésnek” nevezte mind Izrael, mind az egész világ szempontjából.
Beszédet tartott továbbá Gila Gamliel izraeli képviselő asszony, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik főtanácsadója is. Itt adtak interjút az ATV hír - televíziónak Doug Lamborn és Trent Franks republikánus képviselők. Franks képviselő így fogalmazott: „Ha az ember oda - figyel arra a retorikára, amelyet az elmúlt években Irán vezetői használtak, akkor nagyon aggódnunk kell egy nukleáris technológiával rendelkező Iránnal kapcsolatban. Ez a mostani megegyezés egy rossz megegyezés, mert nem akadályozza meg Iránt abban, hogy nukleáris fegyverhez jusson. Ha Irán atomfegyverhez jut, új időszámítás veszi kezdetét, a nukleáris terrorizmus árnyékába lépünk. Az elnökünk eddigi külpolitikája nem volt jónak mondható, de ebben a kérdésben egyszerűen nem szabad tévednie.” Az amerikai képviselők arról is beszéltek, hogy milyen szerepet játszik a személyes hitük a politikai munkájukban.
A vacsorára az amerikai kongresszusi képviselők által frekventált Capitol Hill Club dísztermében került sor. A felszólalók között volt Michele Bachmann republikánus képviselőnő, akit a Tea Party befolyásos konzervatív politikai mozgalom egyik vezetőjeként tartanak számon az Egyesült Államokban.
A program csütörtök reggel 8.30-kor folytatódott, közös reggelivel. Ezután Gary Bauer korábbi republikánus képviselő és elnökjelölt mondott beszédet, Iránra és a nemzetközi terrorizmus veszélyére irányítva a jelenlevők figyelmét. Elmesélte, hogy 2001. szeptember 11-én épp a Pentagonba tartott autójával, amikor egy túl alacsonyan szálló repülőre lett figyelmes. Több, a repülőgépen utazó és irodáikban dolgozó barátja vesztette életét, amikor a terroristák a harmadik repülőgépet belevezették a Pentagon épületébe.
Bauer beszédét követően Németh Sándor lelkész mondott beszédet a politikusok előtt. A Hit Gyülekezete vezetője elmesélte nekik, hogy miként tudott a közösség sikeresen fenn maradni és növekedni egy elnyomó államhatalom, a kommunista diktatúra időszakában. Elmondta, hogy az európai történelmi előzményeket is figyelembe véve milyen szellemi-erkölcsi alapelvek mentén támogatta a Hit Gyülekezete a kezdetektől fogva a zsidóságot és Izrael ügyét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházak az evangélium hirdetése mellett színvonalas közhasznú média és oktatási tevékenységen keresztül tudnak leginkább hatni a társadalmakra.
A délelőtti programot követően a képviselők ismét buszra szálltak, és a kongresszusi könyvtár felé vették az irányt. Itt, az ebéd közben Naftali Bennett, Izrael gazdasági minisztere mondott beszédet, majd ezt követően interjút is adott az ATV-nek.
Délután Iránról tartott elő - adást Jonathan Schanzer, a Demokráciák Védelméért Alapítvány (Foundation for Defense of Democracies — FDD) alelnöke. Ezt követően pedig Erick Stakelbeck terrorizmusszakértő és író beszélt többek között a Hamasz, a Hezbollah és a Muszlim Testvériség szervezeteiről.
Ugyanaznap délután egy kongresszusi épületben több száz evangéliumi keresztény közösség és szolgálat vezetője gyűlt össze. A résztvevők első - ként az Izrael Szövetségesei Alapítvány alapítóját, Benny Elon rabbi urat hallgatták meg, majd több amerikai képviselő szólalt fel, köztük a republikánus párt egyik új sztárja, Ted Cruz szenátor. A texasi szenátor többek között egy amerikai lel - kész esetére hívta fel a figyelmet, akit a hite megvallása miatt börtönöztek be Iránban. Utána Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete „Izrael és a nemzetek” címmel tartotta meg előadását.
Ezt követően három keresztény szervezet került bemutatásra. Szót kapott Susan Michael, a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség (International Christian Embassy Jerusalem — ICEJ) amerikai irodájának igazgatója; utána következett Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezetőjének előadása; végül Robert Schwarzwalder, a Családvédelmi Tanács (Family Research Council — FRC) alelnöke beszélt.
Este egy ötcsillagos szálloda dísztermében került sor a konferencia záróeseményére, egy gálavacsorára, amelyen több mint ötszáz fő vett részt. Beszédet mondott többek között Uzi Landau izraeli turisztikai miniszter és Josh Reinstein, az izraeli parlament Keresztény Szövetségesek Választmányának elnöke.
Washington hasonló időjárási övezetben van, mint Budapest. 10 fok volt, amikor megérkeztünk, de ez a 10 fok hűvösebbnek hat, mert ott nagyon sokat fúj a szél. A reptérről befelé jövet elhaladunk a Pentagon mellett, majd feltűnnek a washingtoni látkép ismert épületei, mint a Capitolium, a Jefferson-emlékmű és a világ legnagyobb, 170 méteres kőobeliszkje, a Washington-emlékmű. A város maga nem nagy, körülbelül 600 ezren laknak benne. A tágabb értelemben vett külvárosi területekkel együtt azonban közel 6 millió lakosról beszélhetünk. Szállodánk két háztömbnyire van a Fehér Háztól, a hotel ablakából látható a Capitolium impozáns épülete. A velünk szemközti épület az a Willard Hotel, ahol 1853 óta szinte minden amerikai elnök megfordult, ahol az amerikai polgárháború kirobbanása előtt a szemben álló felek egy utolsó, békét célzó tárgyalást folytattak, és ahol Martin Luther King végleges formába öntötte a híres Van egy álmom című beszédét. Néhány háztömbnyire van tőlünk a világ legnagyobb múzeuma és kutatókomplexuma, a Smithsonian. A közelben található a világ második legnagyobb holokauszt - múzeuma, a Médiatörténeti Múzeum és az amerikai Alkotmány és Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányait őrző Nemzeti Archívum épülete. A kör nyék tele van római oszlopokkal díszített, hatalmas kormányzati épületekkel és háborús emlékművekkel.
Tisztelt Benny Elon Elnök Úr, tisztelt Willem Griffioen Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönöm megtisztelő felkérésüket. Tisztelt képviselők, Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy az amerikai képviselő uraknak külön is köszönetet mondjak mindazokért az amerikai hívőkért, akik a kommunista diktatúra idején a veszélyt vállalva építették, erősítették a hitünket és reménységünket az Úr szabadításában. Jelentős szerepük van abban, hogy én most Önök előtt állok. Az Izraellel és zsidósággal kapcsolatos tevékenységünket kezdettől fogva a következő alapelvek határozták meg:
– hogy igazoljuk és megismertessük: Izrael összegyűjtése és létezése üdvtörténeti, spirituális jellegű és jelentőségű tény is (Európában sokan Izrael Állam létezését csupán a holokauszt következményének tartják);
– hogy igazoljuk Izraelnek az Ígéret Földjére és Jeruzsálemre vonatkozó történelmi előjogait;
– hogy leleplezzük és korrigáljuk a helyettesítési teológia tévedéseit (Európában számos zsidóellenes intézkedésnek a keresztény antijudaizmus volt az alapja);
– hogy a szent helyek sérthetetlenségét és megközelíthetőségét Izrael állama tudja leghatékonyabban garantálni;
– hogy bemutassuk a modern Izrael hétköznapi életét, és elősegítsük a Magyarország és Izrael közötti baráti viszony fejlődését;
– hogy támogassuk az izraeli–palesztin megbékélés reális lehetőségeit és perspektíváját;
– hogy hangsúlyozzuk a magyar zsidóság pozitív szerepét a magyar nemzet történetében és jelenében, és küzdjünk az antiszemita és anticionista szervezetekkel és mozgalmakkal szemben.
A gyülekezet underground korszakában ezeket az alapelveket csak a közösségen belül tudtuk terjeszteni. Ez időben alakult ki az együttműködés a demokratikus ellenzékkel, köztük zsidó cionista aktivistákkal. Alapvető morális követelménynek tekintettük a második világháború előtti és utáni hetvenéves diktatúra örökségének feldolgozását.
A kilencvenes évek elején országos programot indítottunk el az elhanyagolt zsidó temetők felújítására.
1946-ban Magyarország már hivatalosan elismerte a magyar állam és társadalom felelősségét a holokausztért, ez a nemzeti és zsidó tragédia a társadalomban mégis tabutéma maradt. Ezért az ország jelentős településein a soával kapcsolatos előadássorozatokat, megemlékezési ünnepségeket szerveztünk vezető értelmiségiekkel és közéleti személyekkel. A megemlékezéseknek célja volt az is, hogy a skinhead mozgalom térhódításával szemben társadalmi ellenállás jöjjön létre.
A kilencvenes években gyülekezetünk egyes tagjai parlamenti képviselőkként hatékonyan tevékenykedtek a zsidó kárpótlás és az izraeli–magyar barátság érdekében. Aktív politikai szerepvállalásunk miatt azonban rendszeresen támadás ért bennünket, különösen a választási kampányok idején. Ezért kivonultunk a közvetlen pártpolitikai csatározásokból, és nagyobb szerepet vállaltunk az oktatás és a média területén.
Általános és középiskoláinkban, valamint az államilag akkreditált teológiai akadémiánkon a fenti alapelveinknek megfelelően tanítjuk és neveljük a fiatalokat. Iskoláink széles körű kapcsolatokat ápolnak izraeli és magyarországi zsidó oktatási intézményekkel.
Mivel a politikusok többnyire a közgondolkodást figyelik, ezért álláspontunk szerint a közgondolkodást célravezetőbb színvonalas médiatevékenységgel befolyásolni. A Hetek című közéleti hetilapunk a tíz legnépszerűbb magyar újság egyike. A lap rendszeresen értelmezi az izraeli és közel-keleti eseményeket. A lapot politikai döntéshozók, parlamenti képviselők is olvassák.
Többségi tulajdonosai vagyunk a legnagyobb magyarországi hírtelevíziónak. Az ATV eljut a magyar háztartások 85 százalékába, a régióban összesen 5,4 millió rendszeres nézőhöz. Különösen a közel-keleti katonai konfliktusok idején a csatorna igyekszik ellensúlyozni a közismert Izrael-ellenes propagandát. A televízióban csak két keresztény műsor szerepel: a 700-as Klub és a Hit Gyülekezete élő, interaktív istentisztelete. A műsorokra érkező heti több száz visszajelzés és kérdés is alkalmat ad az anticionizmus elleni küzdelemre. Ezenkívül az atv.hu közéleti és hírportált naponta 100-150 ezer egyedi látogató keresi fel, ahol olyan igényes írások és videotartalmak jelennek meg, amelyek az Izraellel kapcsolatos problémák jobb megértését segítik elő.
Kulturális tevékenységeink közül a könyvkiadást emelném ki. Rendszeresen kiadunk Izraellel kapcsolatos könyveket, például magyar nyelven mi adtuk ki Dore Gold, Natan Saranszkij és Efraim Zuroff könyveit. Legutóbb a Startra kész nemzet című könyv bestseller lett hazánkban. Több dokumentumfilmet készítettünk Izraelről, amelyek a szenthelyek mellett bemutatták a modern Izrael eredményeit is. Ezeket az ATV-n kívül más tévécsatornák is sugározták.
A magyar közgondolkodást konferenciákkal, közéleti, tudományos, turisztikai és sportprogramok rendezésével is igyekszünk befolyásolni. 1992 óta szervezünk rendszeresen utazásokat Izraelbe. 1996-ban több ezer keresztény részvételével rendeztünk Jeruzsálemben nemzetközi konferenciát, amelyen ismert magyar politikusok és közéleti szereplők is részt vettek. Budapesten és vidéki nagyvárosokban nagy sikerű izraeli napokat tartunk. Az elmúlt években előadást tartott többek között Elie Wiesel, Natan Saranszkij, Benny Elon.
Nyári ifjúsági táborainkban rendszeresen zsidó és izraeli szakemberek tartanak Izraellel kapcsolatos előadásokat. Részt vettünk a Simon Wiesenthal Központ nemzetközi nácivadászatában is; gyülekezeti tagok segítettek két hírhedt náci háborús bűnös megtalálásában.
Széles körű együttműködést alakítottunk ki hazai zsidó közösségekkel is. A kilencvenes évektől előforduló antiszemita megnyilvánulásokkal szemben közösen szerveztünk tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket. 2006 után megerősödött hazánkban az antiszemitizmus és anticionizmus, amely egy Jobbik nevű, szélsőséges párthoz köthető. Nemzetközi és hazai visszhangot kiváltó tömegtüntetést szerveztünk ezek ellen 2012 decemberében; 2013. november 3-án pedig egy flashmobot a második világháború előtti antiszemita magyar kormányzó szobrának felavatása ellen.
A gazdasági válságot a szélsőséges pártok megpróbálják kihasználni; a mélyszegénységben levő rétegeket antiszemita, anticionista propagandával mérgezik. Karitatív és szociális munkánkban ezért nemcsak a szegények életkörülményein igyekszünk segíteni, hanem kiadványainkkal, programjainkkal igyekszünk ellensúlyozni az antiszemita hangulatkeltést is köreikben.
Networking rendezvényeken segítjük elő a magyar és izraeli politikusok, gazdasági szakemberek és közéleti személyiségek közötti kapcsolatfelvételt. E networking egyik eredménye például, hogy a holokauszttagadás tilalma azután vált hazánkban jogszabállyá, hogy egy Benny Elon úr által vezetett, izraeli politikusokból álló küldöttség megbeszélést folytatott vezető magyar politikusokkal.
A magyar antiszemiták a zsidóság és Izrael gyalázásán túl kíméletlenül támadják azokat is, akik kiállnak a zsidóság és Izrael mellett. A jövő év elején több perünk is lesz a szélsőjobboldali párt vezetőivel szemben.
A közeljövőre vonatkozó terveink között kiemelt helyen áll a magyarországi holokauszt 70. évfordulós eseményein való részvétel. Országos programot indítunk Izrael, Jeruzsálem és a cionizmus történetének és célkitűzéseinek megismertetésére és népszerűsítésére. Budapest a politikai cionizmus egyik szülőhelye, ugyanis Herzl Tivadar itt született. A személye és munkássága előtti tisztelet jegyében nyílik meg 2013. december 1-jén Budapesten a Herzl Központ.
Az Izraelhez és a zsidósághoz való viszonyunkban irányadó János apostol mondása: „Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal…”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Isten áldja meg az Egyesült Államokat, Izraelt és Magyarországot, és az Izrael Szövetségesei Alapítványt!
„Izrael és a világ biztonságával kapcsolatos legégetőbb probléma az a téveszme, hogy ha megengedjük Iránnak, hogy megtartsa az urániumot, amelyet mostanáig dúsított, és tovább pörgesse a centrifugáit, akkor majd ők talán mégse fognak ebből atombombát előállítani. Ha létezik olyan nemzet, amelynek nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverhez jusson, az Irán. A szándékaikat egyértelműen közölték a legfőbb szellemi vezetőjükön keresztül, miszerint nukleáris fegyverekkel fogják Izraelt és az Egyesült Államokat eltörölni a föld színéről. És ha valamit lehet tanulni a történelemből, akkor az az, hogy amikor egy őrült mond valamit, arra oda kell figyelni. Ezt az embert nem véletlenül hívják az ország legfőbb szellemi vezetőjének. Ne csapjuk be magunkat: ha Irán nukleáris fegyverhez jut, az nem fog Iránban maradni, hanem ezek a fegyverek ki fognak szivárogni Szaúd- Arábiába, Egyiptomba, Törökországba , és minden valószínűséggel olyan terrorista szervezetekhez is fog kerülni belőlük, mint a Hezbollah, a Hamasz, a Muzulmán Testvériség vagy az al-Kaida. El se lehet ma képzelni, micsoda rémálom lenne ez. Az Obama-adminisztráció lesötétített szemüvegen keresztül nézi a valóságot. Realitáson alapuló külpolitikára lenne szükség.”
Az FDD egy pártsemleges agytröszt Washingtonban, amelynek szakértői nemzetbiztonsági és külügyi témákkal foglalkoznak. A nonprofit szervezetet egykori politikusok és befolyásos szponzorok hozták létre nem sokkal a 2001. szeptember 11-ei eseményeket követően. A jelenlegi elnök James Woolsey, a CIA egykori igazgatója. Alapelveik a következők:
Mindenkit megilletnek az alapvető emberi jogok – beleértve a vallás-, szólás és gyülekezési szabadságot. Senkit se diszkrimináljanak nem, faj, vallás vagy bőrszín alapján.
A szabad és demokratikus országoknak joguk van megvédeni magukat és kötelességük megvédeni egymást.
A terrorizmus – a szándékos erőszak civilekkel szemben, politikai célok elérése érdekében – minden esetben elítélendő.
Az alapítvány magasan képzett munkatársai szakszerű kutatásokat folytatnak, tényfeltáró riportokat készítenek, tanulmányokat publikálnak, újságcikkeket írnak, és előadásokat tartanak. Ezen felül kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek politikusok, diplomaták és katonai vezetők között, kongresszusi meghallgatásokon tartanak beszámolókat aktuális témakörökben, könyvbemutatókat szerveznek. Az általuk folyamatosan figyelt és feldolgozott területek többek között: Irán, az al-Kaida, az „arab tavasz”, a palesztin belpolitika, a terrorizmus elleni globális háború, Egyiptom, Szíria, Afganisztán.
Az Európai Biztonsági és Együtt - működési Értekezleten részt vevő 35 ország 1975. augusztus 1-jén írta alá a Helsinki Záróokmányt. Ez a dokumentum nem szerződés, inkább egy politikai kötelezettség vállalásokat tartalmazó egyezmény volt. Az ezt követő, mint - egy 15 éves folyamatot nevezték el helsinki folyamatnak, amelynek során a részt vevő államok politikai normákat dolgoztak ki az emberi és kisebbségi jogok területén, valamint fegyverkorlátozási megállapodások jöttek létre. Az amerikai Helsinki Bizottság 1976-ban alakult azzal a céllal, hogy felügyelje és ösztönözze a Helsinki Záró - okmány betartását. A szervezet célja az Egyesült Államok és a világ biztonságának előmozdítása az emberi jogok és a demokrácia terjesztésével, valamint a részt vevő 57 ország közötti gazdasági, környezet - védelmi és katonai együtt - működés ösztönzésén keresztül. A bizottság a Szenátus és a Kongresszus kilenc-kilenc tagjából, valamint a külügy-, hadügy- és a gazdasági minisztérium egy-egy delegált politikusából áll. A pártsemleges, de állami költségvetésből működtetett ügynökség jelenlegi elnöke Benjamin L. Cardin demokrata szenátor, a társelnök Christopher H. Smith republikánus kongresszusi képviselő. (A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult egyesület, amely nem összetévesztendő az amerikai szervezettel. Ez a szervezet Magyarországon ellenőrzi a joggyakorlás szabadságát, valamint a magyar törvények és az emberi jogok viszonyát.)
Az Egyesült Államok lakossága nagy rokonszenvvel kísérte az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeit, Kossuth Lajosra pedig mint a szabadságeszme egyik megtestesítőjére tekintettek.
A szabadságharc leverése után Kossuth és híveinek egy része török földre menekült. Itteni internálásukból elsősorban az USA diplomáciai erőfeszítései nyomán 1851 őszén távozhattak. Ekkor az Egyesült Államok Kongresszusának döntése következtében, az amerikai elnök meghívására az egykori kormányzóelnök és kísérete a Mississippi nevű amerikai hadihajón indult útnak az USA-ba.
A december 6-i hivatalos New York-i fogadtatáson a hétszázezer lakosú városnak mintegy kétszázezer polgára vonult ki az utcákra, hogy ünnepelje a magyar szabadsághőst, akit száz ágyúlövéssel is köszöntöttek. A hatalmas tömeg szűnni nem akaró éljenzése miatt Kossuth nem is tudta elmondani tervezett beszédét. Személye és a magyar ügy iránti hatalmas érdeklődést és figyelmet az is mutatta, hogy tizenhét napig tartó New York-i tartózkodása során összesen harmincnégy beszédet tartott.
December végén Washingtonban Kossuth személyesen találkozott Millard Fillmore amerikai elnökkel, valamint David Webster külügyi államtitkárral. Január elején az amerikai Kongresszus felsőháza, a Szenátus fogadta Kossuthot. Két nappal később a képviselőházban került sor ünnepélyes fogadására. A francia forradalom híres szabadsághőse, La Fayette után ő volt a második külföldi államférfi, aki beszédet mondhatott a Kongresszus épületében. Kossuth mint egy fél évig tartó amerikai útja során az USA nagy részét beutazta, melynek során több mint ötszáz beszédet tartott, cikkek ezrei jelentek meg róla, versek sokasága köszöntötte. Emerson, az amerikai értelmiség vezető személyisége üdvözlő beszédében méltónak nevezte Kossuthot arra, hogy „tanár legyen a szabadság egyetemén”. Abraham Lincoln, a későbbi elnök az egyik helyi szervezője volt Kossuth fogadtatásának. Ő „a polgári és vallási szabadság… legkiválóbb képviselőjének” nevezte a magyar államférfit. A híres feltaláló, Thomas Edison is úgy emlékezett vissza, hogy gyermekkorában az amerikaiak annyira lelkesedtek a magyar szabadság ügyéért és annak hőseiért, hogy sokan Kossuth-kalapot hordtak és magyar nemzeti kokárdát tűztek a mellükre.
Az amerikai polgárok számottevő anyagi támogatásban is részesítették a Kossuth által képviselt ügyet. Több helyütt adománygyűjtő banketteket rendeztek és jelentős számban vásárolták a különböző címletekben kibocsátott „Kossuth-dollárokat”. A sorra alakuló Magyar Barátok Társulatának tagjai szervezték a gyűjtést, melynek eredménye több mint kilencvenezer dollár lett.
A Kossuth személye iránti megbecsülést fejezi ki, hogy szobra a Capitoliumban is helyet kapott. A mellszobrot Tom Lantosnak, a magyarországi zsidó származású kongresszusi képviselőnek a hathatós közbenjárására állították 1990-ben. Megjegyzendő, hogy a Capitoliumban külföldi államférfiak közül Kossuthon kívül csak a neves svéd diplomatának, Raoul Wallenbergnek áll szobra. (Kulcsár Árpád)
Egy közeli városka, Springfield egyik helyi gyülekezetében rendezett konferenciát Rodney Howard-Browne dél-afrikai származású prédikátor. A rendezvényen Rodney felkérte Németh Sándor pásztort, hogy beszéljen a Hit Gyülekezetéről. Ezután a dél-afrikai igehirdető prédikált, majd imádkozott mindenkiért. Az összejövetel után éjszakába nyúló műhelybeszélgetés zajlott a két igehirdető között. Washingtontól nem messze található Woodbridge városka – itt tartott konferenciát Kenneth Copeland prédikátor. A 75 éves Copeland fiatalos lendülettel először Frank Sinatra stílusában elénekelt több dalt, majd a félelem és a halál, a hit és az élet közötti összefüggésekről beszélt. A hitmozgalom világhírű prédikátora az istentisztelet után személyesen fogadta Németh Sándor pásztort, és bátorító próféciát mondott a Hit Gyülekezete vezetőjének és egyházának jövőjével kapcsolatban.