2001. február-március

Postaláda

Postaláda

Olvasói levelek

Kedves Olvasóink!

Köszönjük a jókívánságokat, gratulációkat, kérdéseket, észrevételeket és hozzászólásokat, amelyek az Új Exodus megújult számaira és az új bibliafordításra eddig is már szép számban érkeztek, hála Istennek, eddig tényleg kizárólag pozitívak. Úgy döntöttünk, hogy rendszeresen közreadunk néhányat ezekből a hozzászólásokból, kérdésekből. Abban a megtiszteltetésben lehet részem, hogy a rovat házigazdájaként a cikkek szerzőivel közösen részt vehetek a kérdések megválaszolásában. Bátorítom hát minden kedves Olvasónkat, hogy továbbra is bátran ragadjanak tollat, papírt, komputerbillentyűzetet vagy mobiltelefont (mármint SMS küldésére, mert a hívő fiataloknak köszönhetően azok is bőven érkeztek), hiszen "a gondolatok a tanácsosok sokaságában előmennek" (Péld 15:22), és bizonyára az Új Exodus Postaláda rovata is sokunknak élményt fog jelenteni.

Íme az első csokor.
Tisztelettel:
Szekeres György

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy örömmel vettem kézbe a megújult hitéleti folyóirat – az Új Exodus – ez évi első számát. Az "újság" vagy újdonság valóban érzékelhető. (…) Ezt a folyóiratot jó kézbe venni, és egy kicsit kóstolgatni, mielőtt a búvárkodást elkezdjük. Rendkívül vonzó a tartalom is. A tanulmányok egy része a hitélet elmélyítését szolgálja (pl. "Ima vagy mágia"), elősegítve a személyes hit bibliai megalapozottságát és gyakorlati alkalmazását. Más cikkek valódi csemegék a történelmet, jog- és kultúrtörténetet kedvelőknek (pl. Grüll Tibor írása a jeruzsálemi Templomról vagy Mészáros István László elemzése az emberi jogok és a Biblia kapcsolatáról). Nagyon jó ötletnek tartom egy vidéki gyülekezet bemutatását (jelen esetben a pécsit), a nemzetközi karizmatikus mozgalomra való kitekintést, s a folyóirat végén szereplő könyvajánlásokat. Rendkívül hasznos az új bibliafordítás a hozzáfűzött értelmezésekkel, fogalom- és szómagyarázatokkal, a történések helyszínét bemutató térképekkel együtt. A folyóirat az említettek miatt jelentős értéket képvisel, nemcsak hívő, de szabadság- és kultúraszerető emberek számára is. Kimagasló teljesítménynek tartom, és sok sikert kívánok a folytatásához.

Tisztelettel

Dr. Szarka Lajos történész, Hévíz

Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretném kifejezni őszinte elismerésemet munkátok iránt. A megújult Exodus valóban remekül néz ki, a sok gondos munka sok odaszánt hívő munkáját dicséri.

A kellemesen üdítő vagy éppen az odaszántabb igetanulmányozásra serkentő írások nemcsak épülésemre szolgálnak, de forradalmasítják is hívő életemet. Elég csak Flaisz Endre remek exegézisére utalnom. (…)

Köszönöm, hogy munkátokkal hozzájárultok az ország szellemi "klimatizálásához", a hívő élet minőségi javulásához. Életetekre Isten gazdag áldását kívánom.

Örülök az Új Exodusnak, és egy nagy "Hajrá fiúk!" kiáltásomat küldöm…

Tisztelettel, Mucsi Sándor

Kedves Fordítók!

Nagy örömmel és izgalommal láttam neki az első adagnak, ami nagy élményt jelentett a számomra! Nagyon jó közérthetően olvasni az Igét. Több mindent is sikerült megértenem. Hálás vagyok a munkátokért. Kívánom, hogy Isten sokszorozza meg az erőtöket; hogy örömmel, odaszántan tudjátok a feladatokat betölteni. Nagyon nagy áldás számunkra (is) a munkátok, és őszintén szólva, alig várom a következő(ke)t! Úgyhogy – már csak magam miatt is – kívánom, hogy ezután kétszer annyit tudjatok azonos idő alatt elvégezni legalább ekkora kenettel!

Üdvözlet: Lévay Gabriella

Tisztelt Szerkesztő Úr!

…Szeretném biztosítani Önt és munkatársait őszinte elismerésemről. Munkájuk megfelelő igényességgel foglalkozik a teológia, az egyháztörténet még feltáratlan területeivel. A Biblia könyveinek fordításával kapcsolatban csak annyit: lelkesítő, izgalmas feladat! Adjon az Örökkévaló jó előmenetelt!

Tisztelettel üdvözli

Dobner Győző, Budapest

Szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, odaszánását az idejéből, erejéből és mindenéből, amivel szolgál, az új bibliafordításért.

Bancsi Gergő, Hatvan

Nagyon tetszik az új fordítás, a lábjegyzetek, a szójegyzék.

Köszönöm!

Fehér Gábor, Budapest

Csodálatos az Új Exodus! Dicsőség Istennek!

Legyetek áldottak Jézus Krisztus nevében!

Fekete János (bácsi), Neszmély

Nagyon hálás vagyok ezért a lapért. Tiszta apostolok tudománya. Minden cikkét külön élvezem. Nem tér vissza üresen, nálam jó földbe hullott. Várom a következőt…

dzsorto@freemail.hu

A bibliafordítás érthető, olvasmányos, bár kissé szokatlan.

Fazekas Andrea, Debrecen

Az Úr adjon nektek kijelentéseknek sokaságát, hogy minél több és színesebb anyaggal tudjátok bővíteni e csodálatos kiadványt, amely az Új Exodus. Csodálatos. Fantasztikus írások, mint a "Kereszténység 2000 éve" vagy az "Ima vagy mágia" című cikk, amely rengeteg kijelentést tartalmaz, de a többi is nagyon jó. Hatalmas áldás számunkra és az lesz a jövőben is, (…) kérem a ti segítségeteket, hogy (…) milyen eljárással lehet megrendelni, hogy továbbra is hozzá tudjunk jutni e nagyszerű kiadványhoz. Az Úr áldását kívánom és kívánjuk innen Csíkszeredából a ti számotokra.

SALOM!

Hella Zsolt, Csíkszereda

Kedves Zsolt!

Lapunk előfizethető: Fruit Line, 1366 Budapest 5. Pf. 3.

Faxon: 36-1-402-1860. E-mailben: elofiz@ujexodus.hu.

A részletekről levélben értesítünk minden kedves érdeklődőt.

Kedves Levélírók!

Nagyon köszönjük azt a rengeteg bátorítást, buzdítást, áldást, amit kaptunk – azokat is, amelyeket itt nem volt lehetőségünk közzétenni –, és viszont kívánjuk mi is mindegyikőjük (mindegyikőtök) életére!

Az új bibliafordítással kapcsolatban szintén nagyon sok nagyobb terjedelmű levelet is kaptunk, amelyeket emiatt sajnos itt nincs helyünk mind közölni, azonban felkértük Rugási Gyulát, a legutóbbi számunkban megjelent Márk evangéliuma fordítóját, hogy az alábbiakban válaszoljon a legfontosabb, többek által is felvetett kérdésekre. A leveleket ugyanakkor hiánytalanul archiváljuk, és a végleges változat elkészítésekor a fordítók újra fontolóra veszik majd valamenynyi felvetett javaslatot.

Tisztelt Olvasók!

Köszönettel megkaptam értékes, figyelemre méltó észrevételeiket a Márk evangéliumának fordításával kapcsolatosan. Az alábbiakban azokra a kérdésekre, javaslatokra igyekszem pontokba szedve válaszolni, amelyeket többen is megfogalmaztak.

1. Dr. Topál László, valamint id. Torma Pál, de több kedves Olvasónk viszszatérő kérdése is a Mk 1:23-mal és 1:52-vel kapcsolatban: vajon nem jelent-e ellentmondást az újszövetségi szöveg szó szerinti fordítása, miszerint az ember volt "a tisztátalan szellemben", s nem megfordítva (ahogy egyébként a modern fordítások döntő többsége "oldja meg" a kérdést)? Mi több, ha így is áll a helyzet, Jézus felszólítására – "menj ki belőle!" – az eddigi logikának megfelelően az ember megy ki a szellemből?

Kizárólag nyelvtörténeti és grammatikai szempontokat mérlegelve a görög mondatokban szereplő en elöljárószó fordítható magyar társhatározóként is – eszerint "a tisztátalan szellemben lévő ember" értelmezhető úgy is, hogy "volt ott egy ember tisztátalan szellemmel (együtt)". Ezen túl viszont már exegetikai szempontok játszanak szerepet. Ami pedig a kérdés másik felét illeti: a görög mondat egyértelműen arra utal, hogy a felszólításra a tisztátalan szellem távozik az emberből. Ennek megfelelően – a klasszikus következtetés szabályait figyelembe véve (ámbár a fordítónak súlyos kétségei vannak afelől, hogy Jézus és tanítványai behatóan ismerték volna Arisztotelész logikai traktátusait!) – fent említett, társhatározós megoldás mellett kellene döntenünk. Én egyelőre mégis inkább a Jézus korabeli (a Talmud korai szövegeivel kontrollálható) zsidó érvelési és logikai szokásokat tartom mérvadónak; ennek fényében ugyanis lehet, hogy az első pillantásra abszurdnak tetsző megoldás a jó!

2. Dr. Balázs János és id. Torma Pál a Mk 14:62-vel kapcsolatban azt írják, hogy "…az erő jobbján ül" fordítói megoldás szerintük nem helyes, különösképpen, hogy az Erő szó (nyilvánvaló technikai balfogásként!) kis betűvel szerepel.

A görög dünamisz kifejezés az idézett szövegszakaszban nem elvont fogalom, hanem konkrét személyre történő utalás; a fordítói hagyomány ezért is alkalmazza e helyen például a Hatalmas vagy Mindenható formát. Ám a dünamisz személynévként sem jelent Mindenhatót, hanem csupán Erőt, vagy Erőst, esetleg Hatalmat, illetve Hatalmast. Feltétlenül megfontolandó a Hatalmas névalak esetleges ideiktatása.

3. Sebestyén Csilla a Mk 12:32-re vonatkozóan a keresztutalásokra történő számos figyelemreméltó megjegyzése mellett (ezeket egyébként nagyon köszönjük) – kifogásolja az Isten személyére vonatkozó "Egy van, rajta kívül nincsen más" megfogalmazásmódot, s azt javasolja, hogy szerepeljen a mondatban az "Isten" szó is. Tekintettel arra, hogy a (többek között az 5Móz 6:4-re utaló) szöveg – a jól ismert "Semá"-ima megvallása teljes mértékben "kötött", s minden Jézus korabeli zsidó férfi részéről "kívülről" ismert homológia, a "beiktatás" eleve megvalósíthatatlan kívánalom. Létezik azonban egy, az iméntinél is nyomósabb kizáró ok; eszerint az egy szó nem tőszámnév, hanem valóságos név, maga a Név, ahogy a Biblia Istene körülbelül három és félezer évvel ezelőtt kijelentette magát. Ezért is szerepel az Egy a fordított szövegben nagy betűvel.

4. "Emese" e-mailcímen, a Mk 9:37-re vonatkozóan: "Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért" fordítói megoldás helyett a megszokottnak mondható "az én nevemben" variációt javasolja. A görög epi tó onomati mu kifejezés – az epi elöljárószó többféle jelentése folytán – mindkét megoldást megengedi. Talán megfontolást érdemelne "az én nevemre", tudniillik az én nevemre hivatkozva, vagy az én nevemre való tekintettel megoldás is!

5. Kiss Géza a Mk 13:37; 14:34; 14:38-al kapcsolatban azt írja, hogy a visszatérő görög grégoirete felszólítás maradjatok ébren formában történő visszaadása helyett a virrasszatok forma lenne a jobbik megoldás. Természetesen a többjelentésű görög ige így is, úgy is fordítható; grammatikai és stiláris értelemben nincs különbség a kettő között. Példaként Mahesh Chavda magyarul Vigyázzatok és imádkozzatok címen megjelent könyvét is említi. Ha már a vigyázzatok (igazából ez lenne a pontos fordítás!) szóba került, mindenképpen utalnom kell rá, hogy a régi magyarban ez az ige a latin vigilare (egyebek közt virrasztani, ébernek lenni) pontos megfelelőjeként szerepelt; ahogy ezt például az egyik legszebb régi magyar Biblia-parafrázis, a "Sándor-kódex" "Visio Philiberti"-jének Énekek éneke átköltése – "…az én lelkem vigyáz (értsd: virraszt) vala" – tanúsítja.

6. Ugyancsak Kiss Géza észrevétele a Mk 15,37;39-re vonatkozóan: a görög exepneuszen – kilehelte lelkét – helyén a szó szerinti kilehelte a szellemét megoldást javasolja. Elgondolása mindenképpen megfontolást érdemel, függetlenül attól, hogy megítélésem szerint az említett ige a görögben is kifejezés értékű (tehát körülbelül annyit jelent, mint például a magyar "kilehelte a páráját" forma). Ám ugyanakkor – éppen a pneuma, szellem szó miatt – az eredeti szöveg mégis "beszédesebb", mint a közölt magyar fordítás.

7. id. Torma Pál a Mk 14,62-re vonatkozóan az "aki olvassa, fogja fel" kissé drasztikusnak tetsző jézusi felszólítással kapcsolatban úgy vélekedik, hogy – idézem – "Márk ugyan írhatta így Jézus szavait, de Jézus nem mondhatta, hogy »olvassa!«" Úgy vélem, Jézus nagyon is mondhatta, hogy "olvassa!", hiszen az említett szövegrész egyértelmű utalás Dánielnek a "pusztító utálatosságra" vonatkozó jövendöléseire. (Például a Dán 9:27-re.) Tehát valóban a konkrét ószövetségi könyv "olvasásáról" van szó.

8. Kovács Árpád rendkívül alapos levelét is nagyon köszönjük. Mint bizonyára észrevette, majdnem minden általa felvetett terminológiai problémában egyetértünk. Értékes tanácsait – többi Olvasónkéval együtt – a végleges szöveg kidolgozásánál okvetlenül figyelembe fogjuk venni!

Megköszönve valamennyiük észrevételeit, tisztelettel:

Rugási Gyula