2004. december

Bibliafordítás

Pál apostol második levele a Korinthosziakhoz

Görög eredetiből fordította: Rugási Gyula

A fordítást az eredetivel egybevetették és ellenőrizték: Ruff Tibor, Tóth Eszter
A magyar szöveget szerkesztették, és a jegyzeteket készítették: Ruff Tibor, Rugási Gyula
Munkatársak: Flaisz Endre, Hack Márta, Surjányi Csaba
A keresztutalás-rendszert készítették: Szobota István
A térképek Johanan Aharoni – Michael Avi-Jonah Bibliai Atlasz című könyvéből származnak, közlésük joga a Szent Pál Akadémiáé

Copyright © Hit Gyülekezete – Szent Pál Akadémia
Jelen bibliafordítás teljes szövege a hozzá tartozó jegyzetekkel és keresztutalás-rendszerrel együtt a Hit Gyülekezete és a Szent Pál Akadémia jogtulajdona. Minden jog fenntartva.


3. fejezet

1Kezdjük el újra önmagunkat ajánlgatni? Talán szükségünk van, mint egyeseknek, hozzátok szóló vagy tőletek származó ajánlólevelekre? 2A mi levelünk ti vagytok, amely a szívünkbe van beírva, s amelyet ismer és olvas minden ember; 3hiszen nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunkból származó levele vagytok, amelyet nem tintával, hanem az élő Isten Szellemével, s nem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira írtak föl. 4De ilyen bizalmunk Krisztus által van Isten iránt. 5Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből alkalmasak lennénk arra, hogy bármit is gondoljunk22 – nem, a mi alkalmasságunk az Istentől származik, 6aki alkalmassá is tett bennünket arra, hogy az Új Szövetség23 szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Szellemé; mert a betű öl, a Szellem viszont életre kelt. 7De ha a halál betűkkel kőbe vésett szolgálata dicsőséggel járt, olyannyira, hogy Izrael fiai nem tudtak Mózes arcára ránézni annak mulandó24dicsősége miatt, 8hogyne járna még nagyobb dicsőséggel a Szellem szolgálata? 9Mert ha a büntető ítélethozatal25 szolgálata dicsőség, mennyivel inkább túlárad dicsőségben a megigazulás26 szolgálata! 10Hiszen ami dicsőséges volt, már nem dicsőséges többé az őt túlszárnyaló dicsőség miatt. 11Mert ha a mulandó dicsőséggel jár, mennyivel inkább dicsőséges az, ami megmarad!

12Miután tehát ilyen reménységgel rendelkezünk, teljesen nyíltan élünk is vele – 13nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy Izrael fiainak ne kelljen végignézniük27 a mulandó dicsőség elmúlását. 14De az ő felfogóképességük érzéketlenné vált. Minthogy ugyanez a lepel a Régi Szövetség28 felolvasásakor mind a mai napig felfedetlenül ott marad, tudniillik csak Krisztusban tűnik el – 15így mindmáig, valahányszor csak Mózest olvassák, lepel borul a szívükre; 16de amint odafordulnak29 az Úrhoz, a lepel elvétetik. 17Az Úr pedig a Szellem, és ahol az Úr Szelleme van, ott van a szabadság. 18Mi pedig mindannyian, miközben lepel nélküli arcunkkal visszatükrözve megláthatjuk30 Isten dicsőségét, ugyanarra a képmásra formálódunk át, mintegy az Úr Szellemétől, dicsőségről dicsőségre.

22 Gondoljunk: vagy: gondolkodjunk, fontolgassunk, következtetésre jussunk, megállapítást tegyünk, állítsunk, igényt támasszunk, bizonygassunk, követeléssel lépjünk fel, kalkuláljunk, számítgassunk, vélekedjünk, feltételezzünk stb.

23 Új Szövetség: természetesen itt nem a bibliai könyvek gyűjteményére vonatkozik, hanem a Jeremiás próféta által kilátásba helyezett új szövetségkötésre Isten és a népe között: „Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, amelyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, amelyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Egyiptom földéből, de akik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr. Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izrael házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” (Jer 31:31–34)

24 Mulandó: vagy: semmivé foszló, megsemmisülő, múlékony. Ugyanis Mózes arcának ragyogása idővel elmúlt, miután kijött Isten jelenlétéből.

25 Büntető ítélethozatal: vagy: elítélés, büntetés.

26 Megigazulás: vagy: igazzá tétel, igazzá válás.

27 Ne kelljen végignézniük: vagy: ne figyelhessék meg, ne bámulhassák, ne kelljen szembenézniük vele, stb.

28 Régi Szövetség: vagyis az Ószövetség.

29 Odafordulnak: vagy: megtérnek (episztrefó). A görög szöveg mind a két értelmezési lehetőséget egyenlő mértékben engedi meg (mert az episztrefó nem a megtérésre használt újszövetségi alapszó – ez a metanoia –, de azt is jelentheti; odafordulást és teljes visszafordulást is jelenthet).

30 Lepel nélküli arcunkkal visszatükrözve megláthatjuk: hiszen a lepel nemcsak arcunkat takarta el, hanem a látásunkat is akadályozta – most azonban arcunk egyrészt nyíltan tükrözi/sugározza Isten dicsőségét, másrészt látásunk is akadálytalanul megpillantja azt.